Több levelet is kaptam Tőletek, amit most köszönök.

Köszönöm a felajánlott barátságokat, a megértő szavakat, tényleg.

Ne vegyétek sértésnek, de nem szeretnék most senkivel találkozni, ismerkedni. Szándékosan maradok névtelen, marad a város Város és sosem lesz Pécs, vagy Szeged, vagy Kecskemét. Marad a férjem Férjnek, és sosem lesz Pista, vagy Józsi, ahogy a fiam mindig is a Fiam lesz, és nem Zoli vagy Jancsi, vagy Géza.

Szeretnék itt a blogon őszintén írni, az ismeretlenség nyújtotta felelősség nélkül, pont azért így, mert így bármit kiírhatok, sosem kell szembesülnöm azzal, aki olvassa, hallotta.

Tényleg nagyon köszönöm a kedvességeteket, a hozzászólások mindig tovább lendítenek, hogy leírjam a gondolatokat. És bár nehezen ülök neki, de utána mindig megkönnyebbülök, minta a köveimet görgetném le magamról.

Köszönöm nektek..