Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
Leírás
Igaza van Syrusnak, a legkisebb lábnyom is nyomot hagy a nedves homokban, a suttogás is hallatszik egy barlangban, egyetlen hajszálnak is van árnyéka.
Tudom, hogy időnként hátra kell lépni, hogy nagyobbat ugorhassunk előre, lendületet kell venni, s úgy futni neki az akadályoknak.
Közhelyek, közhelyek, közhelyek.
TiffanyMary:
Egy jó ideig még lesznek ún. első alkalmak. Az első nyár nélkülük. Az első karácsony..... stb.
M... (2012.06.22. 11:32)Most indultunk volna...
TiffanyMary:
Hogy vagy mostanában? Nem írsz... (2012.06.13. 10:26)Amikor minden fáj
TiffanyMary:
@Aggie.Aggi: Ne is. Nem szabad etetni a trollt :) (2012.06.04. 21:33)Menni vagy nem menni?
Eldőlt a kérdés, bár elég körülményes módon.Gyuri barátja, Karcsi hívott fel. Annak idején nagy szerepe volt Karcsinak abban, hogy Gyurival nem folytatódott a kapcsolatunk, olyan erősen csapta a szelet nekem, hogy az már közelített a tornádóhoz. Szóval Tomival ismerték ők…
Sokat gondolkodtam, érdemes-e egyáltalán bármit leírni abból a rengeteg gondolatból, ami eszembe jut... Kerül-e előrébb, ad-e vigasztalást.A héten összepakoltam a Férjem és a Fiam ruháit, egy-egy emléket téve félre, és elküldtem az öcsémmel egy távolabbi városba a…
És az ember hiába határozza el, hogy erős lesz, és igenis talpra áll, nem könnyű ez. Ülni egy tükör előtt, és magunk siratni...
Délután lesz a temetés 14 órakor.
Kívánjatok nekem erőt, hogy talpon tudjak maradni, és kibírjam állva...
Azt hiszem, ennek kell az első lépésnek lennie. Találtam néhány fekete ruhát a szekrényben.
Csaponganak a gondolataim. Az öcsém ígérte, segít eltemetni őket. Ide szeretném őket, hozzám közel.
Olyan jó volna, ha találnánk egy olyan temetkezési vállalatot, ahol egy…
Utolsó kommentek